Impregnálás
Minden
ásványi eredetű, építkezésre használt anyag porózus szerkezetű,
amelynek mértéke igen eltérő lehet. Ez az eltérő szerkezet határozza
meg, hogy egy anyag vízzel érintkezve mennyire nedvesedik, és milyen
jellegű károsodásra számíthatunk a belőle készült építményben.
A károk jelentősen csökkenthetők, vagy megakadályozhatók, ha az építményt hidrofóbbá (víztaszítóvá) teszszük, vagyis hidrofobizáljuk. Az építőanyagban létrehozott hidrofób zóna jelentős mértékben csökkenti az anyag vízfelvételét, így a szerkezet száraz marad, ezért a károsító következményektől nem kell tartanunk.
Az impregnáló kezelés lényege, hogy a falazatot a víz semmilyen formában nem tudja nedvesíteni. Ezt a jelenséget (hidrofobizáló hatást) a szerves szilícium vegyületek okozzák, amelyek igen vékony réteget képeznek a pórusokban, így az ásványi eredetű építőanyagok vízfelvétele megszűnik, de az épület légzőképessége megmarad, ellentétben a különféle filmképző bevonatok (festékek: akril-, poliuretán, vagy epoxigyanták) hatásával.
A károk jelentősen csökkenthetők, vagy megakadályozhatók, ha az építményt hidrofóbbá (víztaszítóvá) teszszük, vagyis hidrofobizáljuk. Az építőanyagban létrehozott hidrofób zóna jelentős mértékben csökkenti az anyag vízfelvételét, így a szerkezet száraz marad, ezért a károsító következményektől nem kell tartanunk.
Az impregnáló kezelés lényege, hogy a falazatot a víz semmilyen formában nem tudja nedvesíteni. Ezt a jelenséget (hidrofobizáló hatást) a szerves szilícium vegyületek okozzák, amelyek igen vékony réteget képeznek a pórusokban, így az ásványi eredetű építőanyagok vízfelvétele megszűnik, de az épület légzőképessége megmarad, ellentétben a különféle filmképző bevonatok (festékek: akril-, poliuretán, vagy epoxigyanták) hatásával.